Gyerekek matematika

A matematika alaptörvényei

Az összeadás kommutatív törvénye azt mondja ki, hogy mindegy, milyen sorrendben adod össze a számokat, mindig ugyanazt a választ kapod. Néha ezt a törvényt sorrendtulajdonságnak is nevezik.

Példák:

x + y + z = z + x + y = y + x + x + z

Íme egy példa olyan számokkal, ahol x = 5, y = 1 és z = 7.

5 + 1 + 7 = 13

7 + 5 + 1 = 13

1 + 5 + 7 = 13

Mint láthatod, a sorrend nem számít, a válasz ugyanaz, akárhogy is adjuk össze a számokat.

A szorzás kommutatív törvénye

A szorzás kommutatív törvénye egy olyan aritmetikai törvény, amely azt mondja, hogy nem számít, milyen sorrendben szorzunk számokat, mindig ugyanazt a választ kapjuk. Nagyon hasonlít a kommutatív összeadási törvényhez.

Példák:

x * y * z = z * x * y = y * x * z

Most tegyük ezt meg tényleges számokkal, ahol x = 4, y = 3 és z = 6.

4 * 3 * 6 = 12 * 6 = 72

6 * 4 * 3 = 24 * 3 = 72

3 * 4 * 6 = 12 * 6 = 72

Az összeadás asszociatív törvénye

Az összeadás asszociatív törvénye szerint az összeadott számok csoportosításának megváltoztatása nem változtatja meg az összegüket. Ezt a törvényt néha csoportosítási tulajdonságnak is nevezik.

Példák:

x + (y + z) = (x + y) + z

Íme egy példa olyan számokkal, ahol x = 5, y = 1 és z = 7.

5 + (1 + 7) = 5 + 8 = 13

(5 + 1) + 7 = 6 + 7 = 13

Amint láthatod, függetlenül attól, hogy a számok hogyan vannak csoportosítva, a válasz még mindig 13.

A szorzás asszociatív törvénye

A szorzás asszociatív törvénye hasonló az összeadásra vonatkozó törvényhez. Azt mondja ki, hogy függetlenül attól, hogy hogyan csoportosítod a szorzandó számokat, ugyanazt a választ kapod.

Példák:

(x * y) * z = x * (y * z)

Most tegyük ezt meg tényleges számokkal, ahol x = 4, y = 3 és z = 6.

(4 * 3) * 6 = 12 * 6 = 72

4 * (3 * 6) = 4 * 18 = 72

Elosztási törvény

A disztributív törvény kimondja, hogy bármely szám, amelyet két vagy több szám összegével szorzunk meg, egyenlő a szám összegének és az egyes számok külön-külön megszorzott összegével.

Mivel ez a meghatározás kissé zavaros, nézzünk egy példát:

a * (x +y + z) = (a * x) + (a * y) + (a * z)

Tehát a fentiekből láthatjuk, hogy az a szám szorozva az x, y és z számok összegével megegyezik az a szorozva x, a szorozva y és a szorozva z számok összegével.

Példák:

4 * (2 + 5 + 6) = 4 * 13 = 52

(4 *2) + (4*5) + (4*6) = 8 + 20 + 24 = 52

A két egyenlet egyenlő, és mindkettő egyenlő 52-vel.

Zéró tulajdonságok törvénye

A szorzás zérustulajdonságainak törvénye szerint bármely 0-val szorzott szám 0-nak felel meg.

Példák:

155 * 0 = 0

0 * 3 = 0

Az összeadás zéró tulajdonságainak törvénye szerint bármely szám plusz 0 egyenlő ugyanazzal a számmal.

155 + 0 = 155

0 + 3 = 3

Haladó gyerekek matematika tantárgyak

Bevezetés a szorzásba

Hosszú szorzás

Szorzási tippek és trükkök

Részleg

Bevezetés a Divízióba

Hosszú osztás

Divízió tippek és trükkök

Törtek

Bevezetés a törtekbe

Egyenértékű törtek

Törtek egyszerűsítése és csökkentése

Törtek összeadása és kivonása

Törtek szorzása és osztása

Tizedesjegyek

Tizedesjegyek Helyérték

Tizedesjegyek összeadása és kivonása

Tizedes számok szorzása és osztása Statisztikák

Átlag, medián, módusz és tartomány

Képgrafikonok

Algebra

Műveleti sorrend

Exponensek

Arányok

Arányok, törtek és százalékok

Geometria

Sokszögek

Négyszögek

Háromszögek

Pitagorasz-tétel

Kör

Perimeter

Felület

Egyéb

A matematika alaptörvényei

Prímszámok

Római számok

Bináris számok

Vissza a Gyerekek matematika

Vissza a Gyerekek tanulmánya