Elemek gyerekeknek

Klór

<---kén-argon--->

Jelkép: Cl Atomszám: 17 Atomsúly: 35.45 Besorolás: halogén Fázis szobahőmérsékleten: gáz Sűrűség: 3,2 g/l @ 0°C Olvadáspont: -101.5°C, -150.7°F Forráspont: -34.04°C, -29.27°F Felfedező: Carl Wilhelm Scheele 1774-ben állította elő a gázt, de Sir Humphry Davy volt az, aki először nevezte el elemnek, és 1810-ben klórnak nevezte el.

Jellemzők és tulajdonságok

Normál körülmények között a klór kétatomos molekulákat alkotó gáz, ami azt jelenti, hogy két klóratom egyesül Cl ₂ A klórgáz zöldessárga színű, nagyon erős szaga van (fehérítőszaga van), és az emberre mérgező. A klórgáz magas koncentrációja halálos lehet.

A klór nagyon reakcióképes, ezért a természetben nem szabad formában, hanem csak más elemekkel alkotott vegyületekben fordul elő. A klór vízben oldódik, de oldódás közben reakcióba lép a vízzel is. A klór a nemesgázok kivételével minden más elemmel reakcióba lép.

A leggyakoribb klórvegyületeket kloridoknak nevezik, de oxigénnel is alkot vegyületeket, az úgynevezett klóroxidokat.

Hol található klór a Földön?

A klór mind a földkéregben, mind az óceánok vizében bőségesen megtalálható. Az óceánban a klór a nátrium-klorid (NaCl) vegyület részeként található meg, amelyet konyhasóként is ismerünk. A földkéregben a leggyakoribb klórt tartalmazó ásványok közé tartozik a halit (NaCl), a karnallit és a szilvit (KCl).

Hogyan használják ma a klórt?

A klór az ipar által használt egyik legfontosabb vegyi anyag. Csak az Egyesült Államokban évente több tízmilliárd kilogramm klórt állítanak elő ipari felhasználásra. Számos termék előállításához használják, többek között rovarirtók, gyógyszerek, tisztítószerek, textíliák és műanyagok előállításához.

Valószínűleg hallotta már, hogy az emberek említik, hogy a klórt a medencékben használják. A klórt a medencékben használják, hogy tisztán és biztonságosan tartsák a medencéket, mivel elpusztítja a baktériumokat, a kórokozókat és az algákat. Az ivóvízben is használják, hogy elpusztítsa a baktériumokat, hogy ne legyünk betegek, amikor megisszuk. Mivel elpusztítja a kórokozókat, a klórt fertőtlenítőszerekben is használják, és a legtöbb fehérítő alapját képezi.

A klórra az állati élet túléléséhez van szükség az asztali só (NaCl) formájában. A szervezetünk az ételek emésztéséhez, az izmok mozgatásához és a baktériumok elleni küzdelemhez használja.

Hogyan fedezték fel?

A klórgázt először Carl Wilhelm Scheele svéd kémikus állította elő 1774-ben. A tudósok azonban sokáig azt hitték, hogy a gáz oxigént tartalmaz. 1810-ben Sir Humphry Davy angol kémikus volt az, aki bebizonyította, hogy ez egy egyedi elem. Ő adta az elemnek a nevét is.

Honnan kapta a klór a nevét?

A klór nevét a görög "chloros" szóból kapta, ami "sárgászöldet" jelent.

Izotópok

A klórnak két stabil izotópja van: Cl-35 és Cl-37. A természetben található klór e két izotóp keveréke.

Érdekes tények a klórról

• A klórgázt a németek az első világháborúban használták a szövetséges katonák mérgezésére.
• Az óceán tömegének mintegy 1,9%-a klóratomokból áll.
• Gázként nagy sűrűségű, 3,21 gramm/liter (a levegő sűrűsége 1,29 gramm/liter körül van).
• A klórt klórfluor-szénhidrogének vagy CFC-k előállítására használják. A CFC-ket egykor széles körben használták légkondicionálókban és spray dobozokban. Sajnos hozzájárultak az ózonréteg pusztulásához, ezért nagyrészt betiltották őket.
• A legtöbb ipari klórgázt oldott nátrium-kloridot tartalmazó víz (sós víz) elektrolízisével állítják elő.

További információk az elemekről és a periódusos rendszerről

Elemek

Periódusos rendszer

Lítium

Nátrium

Kálium

Alkáliföldfémek

Berillium

Magnézium

Kalcium

Rádium

Átmeneti fémek

Scandium

Titánium

Vanádium

Króm

Mangán

Vas

Kobalt

Nikkel

Réz

Cink

Ezüst

Platina

Arany

Merkúr

Átmenet utáni fémek

Alumínium

Gallium

Bádog

Lead

Metalloidok

Bór

Szilícium

Germánium

Arzén

Nemfémek

Hidrogén

Szén

Nitrogén

Oxigén

Foszfor

Kén

Halogének

Fluor

Klór

Jód

Nemesgázok

Hélium

Neon

Argon

Lantanidák és aktinoidák

Uránium

Plutónium

További kémia tantárgyak

Atom

Molekulák

Izotópok

Szilárd anyagok, folyadékok, gázok

Olvadás és forrás

Kémiai kötés

Kémiai reakciók

Radioaktivitás és sugárzás

Keverékek és vegyületek

Vegyületek elnevezése

Keverékek

Keverékek szétválasztása

Megoldások

Savak és bázisok

Kristályok

Fémek

Sók és szappanok

Víz

Egyéb

Fogalomtár és kifejezések

Kémiai laboratóriumi berendezések

Szerves kémia

Híres vegyészek

Tudomány>> Kémia gyerekeknek>> Periódusos rendszer