Elemek gyerekeknek

Alumínium

<---Magnézium-szilícium--->

Jelkép: Al Atomszám: 13 Atomsúly: 26.981 Osztályozás: Átmenet utáni fém Fázis szobahőmérsékleten: szilárd Sűrűség: 2,70 gramm/cm kockára vágva Olvadáspont: 660,32°C, 1220,58°F Forráspont: 2519°C, 4566°F Felfedezte: Hans Orsted 1825-ben, először Friedrich Wohler izolálta 1827-ben.

Jellemzők és tulajdonságok

Normál körülmények között az alumínium meglehetősen puha, erős és könnyű fém. Színe ezüstös-szürke. A tiszta alumínium nagyon reaktív elem, és szabad formában ritkán található meg a Földön.

Az alumínium kiválóan vezeti az elektromosságot és a hőt, de nem mágneses. Amikor a levegőnek van kitéve, a fém felületén vékony alumínium-oxid réteg képződik. Ez megakadályozza a további korróziót és rozsdásodást.

Az alumínium további fontos jellemzői közé tartozik az alacsony sűrűség (amely csak körülbelül háromszorosa a víz sűrűségének), a képlékenység (amely lehetővé teszi, hogy dróttá nyújtható legyen) és a formálhatóság (ami azt jelenti, hogy könnyen formálható vékony lemezzé).

Hol található alumínium a Földön?

Az alumínium a harmadik leggyakoribb elem és a földkéregben található leggyakoribb fém. A Földön általában olyan ásványokban és vegyületekben fordul elő, mint a földpát, a berill, a kriolit és a türkiz.

Az alumínium ásványokból való kinyerése azonban nagyon drága. Szerencsére a bauxit érc nagy mennyiségű alumínium-oxidot tartalmaz. A modern eljárások lehetővé teszik, hogy az alumíniumot viszonylag olcsón nyerjék ki a bauxitból, így a fém számos alkalmazásban felhasználható.

Hogyan használják ma az alumíniumot?

Bőséges mennyisége, alacsony ára és hasznos tulajdonságai miatt az alumíniumot termékek ezreiben használják. Könnyű súlya miatt gyakran használják fémként.

Az iparban használt legtöbb alumíniumfém olyan ötvözet, amelyben az alumíniumot más elemekkel, például rézzel, cinkkel, szilíciummal és magnéziummal kombinálják. Az alumíniumötvözetek felhasználási területei közé tartoznak az üdítős dobozok, autóalkatrészek, kerékpárok, alumíniumfólia, elektromos vezetékek, házak burkolata és még a baseballütők is.

Az alumíniumvegyületek egyéb felhasználási területei közé tartozik az alumínium-szulfát (vízkezelésre használják), az alumínium-oxid (különböző ipari folyamatokban használják) és az alumínium-klorid (kőolaj-finomításban használják).

Hogyan fedezték fel?

Hans Christian Orsted dán vegyész 1825-ben állított elő először egy fémet, amelyet alumíniumnak vélt, és azt sugallta, hogy ez egy új elem. Friedrich Wohler érdeme, hogy 1827-ben először izolálta az elemet.

Honnan kapta az alumínium a nevét?

Az alumínium a nevét a timföld nevű ásványról kapta, amely a latin "alumen" szóból ered, ami "keserű sót" jelent.

Izotópok

Számos alumíniumizotóp létezik, de a természetben csak kettő fordul elő: az alumínium-27 (stabil) és az alumínium-26 (radioaktív). Az alumínium túlnyomó többsége, több mint 99%-a alumínium-27.

Érdekes tények az alumíniumról

• A földkéreg tömegének mintegy 8%-át teszi ki.
• Az alumínium 100%-ban újrahasznosítható, és az újrahasznosítás után is ugyanazokat a fizikai tulajdonságokat őrzi meg, mint az eredeti alumínium.
• Amikor az alumínium sósavval reagál, hidrogéngáz keletkezik.
• Az alumínium újrahasznosítása a bauxitból való kitermeléshez szükséges energia mindössze 5%-át emészti fel.
• Nincs ismert funkciója a biológiában.
• Az elem gyakran használt alternatív írásmódja az "alumínium".
• Az 1800-as évek közepén az alumínium drágább volt, mint az arany.

További információk az elemekről és a periódusos rendszerről

Elemek

Periódusos rendszer

Lítium

Nátrium

Kálium

Alkáliföldfémek

Berillium

Magnézium

Kalcium

Rádium

Átmeneti fémek

Scandium

Titánium

Vanádium

Króm

Mangán

Vas

Kobalt

Nikkel

Réz

Cink

Ezüst

Platina

Arany

Merkúr

Átmenet utáni fémek

Alumínium

Gallium

Bádog

Vezető

Metalloidok

Bór

Szilícium

Germánium

Arzén

Nemfémek

Hidrogén

Szén

Nitrogén

Oxigén

Foszfor

Kén

Halogének

Fluor

Klór

Jód

Nemesgázok

Hélium

Neon

Argon

Lantanidák és aktinoidák

Uránium

Plutónium

További kémia tantárgyak

Atom

Molekulák

Izotópok

Szilárd anyagok, folyadékok, gázok

Olvadás és forrás

Kémiai kötés

Kémiai reakciók

Radioaktivitás és sugárzás

Keverékek és vegyületek

Vegyületek elnevezése

Keverékek

Keverékek szétválasztása

Megoldások

Savak és bázisok

Kristályok

Fémek

Sók és szappanok

Víz

Egyéb

Fogalomtár és kifejezések

Kémiai laboratóriumi berendezések

Szerves kémia

Híres vegyészek

Tudomány>> Kémia gyerekeknek>> Periódusos rendszer