Földtudomány gyerekeknek

Jégkorszak

A jégkorszak a Föld történelmének olyan időszaka, amikor a sarkvidékek jege jelentősen megnőtt a Föld globális hőmérsékletének általános csökkenése miatt. Ezekben az időszakokban Észak-Amerika és Észak-Európa szárazföldjeit óriási jégmezők és gleccserek borították.

Honnan tudnak a tudósok a jégkorszakokról?

A tudósok a szárazföld geológiájának tanulmányozásával kitalálták, hogy a múltbeli jégkorszakok mikor következtek be valószínűleg. Észak-Európában és Észak-Amerikában számos olyan geológiai jellegzetesség van, amelyet csak a hatalmas gleccserek mozgásával lehet magyarázni. A tudósok a kőzetekben található vegyi anyagokat és a fosszilis bizonyítékokat is tanulmányozzák, hogy meghatározzák, mikor következtek be jégkorszakok.

Jégkorszakban élünk?

Igen, talán meglepődik, ha megtudja, hogy jelenleg egy jégkorszakban, az úgynevezett negyedidőszaki jégkorszakban élünk. A Föld a jégkorszak egy melegebb szakaszában, az úgynevezett interglaciális időszakban van.

Jégkorszakok és jégkorszakok közötti időszakok

A jégkorszakokon belül vannak olyan időszakok, amelyeket a tudósok glaciális és interglaciális időszakokként határoznak meg.

• Jégkorszak - A jégkorszak olyan hideg időszak, amikor a gleccserek terjeszkednek.
• Interglaciális - Az interglaciális időszak egy olyan meleg időszak, amikor a gleccserek visszahúzódhatnak.

A tudósok úgy vélik, hogy a Föld az évmilliók során legalább öt nagy jégkorszakot élt át.

• Huron - A huroni jégkorszak a Föld történetének egyik leghosszabb jégkorszaka volt. Körülbelül 2400 és 2100 millió évvel ezelőtt között tartott. A tudósok szerint a vulkáni tevékenység hiánya okozhatta, ami csökkentette a légkör szén-dioxid szintjét.
• Kriogén - A kriogén jégkorszak 850 és 635 millió évvel ezelőtt között zajlott. Lehetséges, hogy a jégtakarók egészen az Egyenlítőig értek. A tudósok néha "hógolyóföldnek" nevezik ezt a korszakot.
• Andok-Szahara - Az Andok-Szahara jégkorszak 460 és 430 millió évvel ezelőtt következett be.
• Karoo - A karoo jégkorszak mintegy 100 millió évig tartott 360 és 260 millió évvel ezelőtt. Nevét a dél-afrikai Karoo területén található gleccserdombokról kapta, amelyek a tudósok szerint ebben a jégkorszakban alakultak ki.
• Negyedidőszaki - A legutóbbi jégkorszak a negyedidőszaki jégkorszak. A tudományos meghatározás szerint jelenleg ennek a jégkorszaknak az interglaciális szakaszában vagyunk. Körülbelül 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött, és még mindig tart.

A Föld folyamatosan változásokon megy keresztül. Ezek a változások hatással lehetnek a globális éghajlatra. Néhány olyan változás, amely befolyásolhatja a jégkorszakot:

• Föld pályája - A Föld pályájának változásai (az úgynevezett Milankovics-ciklusok) okozhatják, hogy a Föld közelebb kerül a Naphoz (melegebb) vagy távolabb a Naptól (hidegebb). Jégkorszakok akkor következhetnek be, amikor távolabb vagyunk a Naptól.
• Nap - A Nap által kibocsátott energia mennyisége is változik. Az alacsony energiakibocsátási ciklusok hozzájárulhatnak egy jégkorszak kialakulásához.
• Légkör - Az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid alacsony szintje a Föld lehűlését okozhatja, ami jégkorszakhoz vezethet.
• Óceáni áramlatok - Az óceáni áramlatok nagy hatással lehetnek a Föld éghajlatára. Az áramlatok változásai jégtakarók kialakulását okozhatják.
• Vulkánok - A vulkáni tevékenység hatalmas mennyiségű szén-dioxidot juttathat a légkörbe. A vulkánok hiánya jégkorszakot okozhat. A fokozott vulkáni tevékenység véget vethet a jégkorszaknak is.

• A Föld jelenlegi interglaciális időszakát holocénnek nevezzük.
• Kanada nagy részét alig 20 000 évvel ezelőtt még jég borította.
• Jégkorszak akkor következhet be, ha a globális hőmérséklet hosszú időn keresztül csak néhány fokot csökken.
• A jég és a hó visszaveri a Nap sugarait és energiáját, ami tovább csökkenti a hőmérsékletet, és növeli a jégkorszak hosszát.
• Az utolsó jégkorszakból származó, mára kihalt emlősök közé tartozik a gyapjas mamut és a kardfogú macska.

Töltsön ki egy tízkérdéses kvízt erről az oldalról.

Földtudományi tantárgyak

A Föld összetétele

Sziklák

Ásványok

Lemeztektonika

Erózió

Fossziliák

Gleccserek

Talajtan

Hegyek

Topográfia

Vulkánok

Földrengések

A víz körforgása

Geológiai szótár és kifejezések

Tápanyagciklusok

Élelmiszerlánc és táplálékhálózat

Szénkörforgás

Oxigén ciklus

Vízkörforgás

Nitrogén ciklus

Atmoszféra és időjárás

Atmoszféra

Éghajlat

Időjárás

Szél

Felhők

Veszélyes időjárás

Hurrikánok

Tornádók

Időjárás-előrejelzés

Évszakok

Időjárási szótár és kifejezések

Világbiomok

Biomok és ökoszisztémák

Sivatag

Grasslands

Savanna

Tundra

Trópusi esőerdő

Mérsékelt égövi erdő

Taiga erdő

Tengeri

Édesvízi

Korallzátony

Környezetvédelmi kérdések

Környezetvédelem

Földszennyezés

Légszennyezés

Vízszennyezés

Ózonréteg

Újrahasznosítás

Globális felmelegedés

Megújuló energiaforrások

Megújuló energia

Biomassza energia

Geotermikus energia

Vízenergia

Napenergia

Hullám- és árapály-energia

Szélenergia

Egyéb

Óceáni hullámok és áramlatok

Óceáni árapály

Cunamik

Jégkorszak

Erdőtüzek

A Hold fázisai

Tudomány>> Földtudomány a gyerekeknek