Tartalomjegyzék
Tudomány gyerekeknek
Földrengések
Földrengés akkor történik, amikor a földkéreg két nagy darabja hirtelen elcsúszik. Ez lökéshullámokat okoz, amelyek földrengés formájában rázzák meg a Föld felszínét.Hol történnek földrengések?
A földrengések általában a földkéreg nagy kiterjedésű részeinek, az úgynevezett tektonikus lemezeknek a peremén következnek be. Ezek a lemezek hosszú időn keresztül lassan mozognak. Néha a peremek, amelyeket törésvonalaknak neveznek, megakadhatnak, de a lemezek tovább mozognak. A nyomás lassan elkezd felhalmozódni ott, ahol a peremek megakadtak, és amint a nyomás elég erős lesz, a lemezek hirtelen elmozdulnak, ami egy földrengést okoz.földrengés.
Elő- és utórengések
Lásd még: Maya civilizáció gyerekeknek: IdővonalÁltalában egy nagy földrengés előtt és után kisebb földrengések következnek be. Azokat, amelyek előtte történnek, előrengéseknek, az utána történőket pedig utórengéseknek nevezik. A tudósok nem igazán tudják, hogy egy földrengés előrengés-e, amíg a nagyobb földrengés meg nem történik.
Szeizmikus hullámok
A földrengésből származó, a talajon keresztül terjedő lökéshullámokat szeizmikus hullámoknak nevezzük. Ezek a földrengés középpontjában a legerősebbek, de a föld nagy részén keresztülhaladnak, majd visszatérnek a felszínre. A hangsebesség 20-szorosával gyorsan mozognak.
Egy földrengés szeizmikus hullámdiagramja
A tudósok a szeizmikus hullámok segítségével mérik meg, hogy mekkora egy földrengés. A hullámok méretének mérésére egy szeizmográf nevű eszközt használnak. A hullámok méretét nevezik magnitúdónak.
A földrengés erősségének megítélésére a tudósok egy skálát használnak, amelyet Moment Magnitude Scale-nak vagy MMS-nek (régebben Richter-skálának hívták) neveznek. Minél nagyobb a szám az MMS-skálán, annál nagyobb a földrengés. Általában észre sem veszünk egy földrengést, ha az MMS-skálán nem legalább 3-as erősségű. Íme néhány példa arra, hogy mi történhet a skálától függően:
- 4.0 - Megrázhatja a házat, mintha egy nagy teherautó haladna el a közelben. Néhányan talán észre sem veszik.
- 6,0 - A polcokról leesnek a dolgok. Néhány házban megrepedhetnek a falak, és betörhetnek az ablakok. Ezt nagyjából mindenki meg fogja érezni a központ közelében.
- 7,0 - A gyengébb épületek összeomlanak, a hidakon és az utcán repedések keletkeznek.
- 8.0 - Sok épület és híd dől össze. Nagy repedések a földben.
- 9.0 és magasabb - Egész városok elpusztulása és nagymértékű károk.
Azt a helyet, ahol a földrengés kezdődik, a földfelszín alatt, hipocentrumnak nevezzük. A felszínen közvetlenül felette lévő helyet epicentrumnak nevezzük. A földrengés a felszínnek ezen a pontján lesz a legerősebb.
Meg tudják-e jósolni a tudósok a földrengéseket?
Sajnos a tudósok nem tudják megjósolni a földrengéseket. A legtöbb, amit ma tudnak, hogy rámutatnak a törésvonalakra, így tudjuk, hol valószínűsíthetőek a földrengések.
Szórakoztató tények a földrengésekről
- A világon valaha feljegyzett legnagyobb földrengés 1960-ban történt Chilében. 9,6-os erősségű volt a Richter-skála szerint. 1964-ben az Egyesült Államokban a legnagyobb, 9,2-es erősségű földrengés volt Alaszkában.
- Hatalmas hullámokat, úgynevezett cunamikat okozhatnak az óceánban.
- A tektonikus lemezek mozgása olyan nagy hegyvonulatokat alakított ki, mint a Himalája és az Andok.
- Földrengés bármilyen időjárás esetén előfordulhat.
- Alaszka a szeizmikusan legaktívabb állam, ahol több nagy földrengés van, mint Kaliforniában.
Töltsön ki egy tíz kérdéses kvízt erről az oldalról.
Földtudományi tantárgyak
| Geológia |
A Föld összetétele
Sziklák
Ásványok
Lemeztektonika
Erózió
Fossziliák
Gleccserek
Talajtan
Hegyek
Topográfia
Vulkánok
Földrengések
A víz körforgása
Geológiai szótár és kifejezések
Tápanyagciklusok
Élelmiszerlánc és táplálékhálózat
Szénkörforgás
Oxigén ciklus
Vízkörforgás
Lásd még: Amerikai kormány gyerekeknek: Harmadik módosításNitrogén ciklus
Atmoszféra
Éghajlat
Időjárás
Szél
Felhők
Veszélyes időjárás
Hurrikánok
Tornádók
Időjárás-előrejelzés
Évszakok
Időjárási szótár és kifejezések
Világbiomok
Biomok és ökoszisztémák
Sivatag
Grasslands
Savanna
Tundra
Trópusi esőerdő
Mérsékelt égövi erdő
Taiga erdő
Tengeri
Édesvízi
Korallzátony
Környezetvédelem
Földszennyezés
Légszennyezés
Vízszennyezés
Ózonréteg
Újrahasznosítás
Globális felmelegedés
Megújuló energiaforrások
Megújuló energia
Biomassza energia
Geotermikus energia
Vízenergia
Napenergia
Hullám- és árapály-energia
Szélenergia
Egyéb
Óceáni hullámok és áramlatok
Óceáni árapály
Cunamik
Jégkorszak
Erdőtüzek
A Hold fázisai
Tudomány>> Földtudomány a gyerekeknek
