Tartalomjegyzék
Elemek gyerekeknek
Bádog
 <----Indium antimon---> |
|
Az ón a periódusos rendszer tizennegyedik oszlopának negyedik eleme. Az átmeneti fémek közé sorolják. Az ónatomoknak 50 elektronjuk és 50 protonjuk van, a külső héjban 4 valenciaelektron található.
Jellemzők és tulajdonságok
Az ón normál körülmények között puha, ezüstös-szürke színű fém, nagyon jól alakítható (azaz vékony lemezzé verhető) és fényesre polírozható.
Lásd még: A hidegháború gyerekeknek: Berlini falAz ón normál nyomáson két különböző allotropot képezhet. Ezek a fehér ón és a szürke ón. A fehér ón az ón általunk leginkább ismert fémes formája. A szürke ón nem fémes és szürke porszerű anyag. A szürke ónnak kevés felhasználási területe van.
Az ón ellenáll a víz okozta korróziónak, ezért más fémek védelmére szolgáló bevonatanyagként is használható.
Hol található a Földön?
Az ón a földkéregben elsősorban a kaziterit ércben található meg. Szabad formában általában nem fordul elő. A földkéregben körülbelül az 50. leggyakoribb elem.
Lásd még: Középkor gyerekeknek: Középkori lovaggá válásAz ón nagy részét Kínában, Malajziában, Peruban és Indonéziában bányásszák. Becslések szerint a Földön a bányászható ón 20-40 éven belül elfogy.
Hogyan használják ma az ónt?
Az ónt manapság többnyire forraszanyag előállítására használják. A forraszanyag ón és ólom keveréke, amelyet csövek összekötésére és elektronikus áramkörök készítésére használnak.
Az ónt bevonatként is használják más fémek, például az ólom, a cink és az acél korrózió elleni védelmére. A konzervdobozok valójában acéldobozok, amelyeket ónbevonat borít.
Az ón egyéb felhasználási területei közé tartoznak a fémötvözetek, például a bronz és az ón, az üveggyártás a Pilkington-eljárással, a fogkrémek és a textilgyártás.
Hogyan fedezték fel?
Az ónt már az ókor óta ismerik. Az ónt először a bronzkorban használták fel nagymértékben, amikor az ónt rézzel kombinálva bronzötvözetet alkottak. A bronz keményebb volt, mint a tiszta réz, és könnyebb volt vele dolgozni és önteni.
Honnan kapta az ón a nevét?
Az ón az angolszász nyelvből kapta a nevét, az "Sn" szimbólum az ónt jelentő latin "stannum" szóból származik.
Izotópok
Az ónnak tíz stabil izotópja van. Ez a legstabilabb izotóp az összes elem közül. A legnagyobb mennyiségben előforduló izotóp az ón-120-as.
Érdekes tények az ónról
- Amikor egy ónrudat meghajlítanak, sikoltó hangot ad ki, amelyet "ónsírásnak" neveznek. Ez az atomok kristályszerkezetének megtörése miatt van.
- Az ón egy ónötvözet, amely legalább 85%-ban ónt tartalmaz. Az ón egyéb elemei általában réz, antimon és bizmut.
- A fehér ón szürke ónná alakul át, ha a hőmérséklet 13,2 °C alá csökken. Ezt úgy lehet megakadályozni, hogy a fehér ónhoz kis szennyeződéseket adnak.
- A bronz jellemzően 88% rézből és 12% ónból áll.
További információk az elemekről és a periódusos rendszerről
Elemek
Periódusos rendszer
| Alkálifémek |
Lítium
Nátrium
Kálium
Alkáliföldfémek
Berillium
Magnézium
Kalcium
Rádium
Átmeneti fémek
Scandium
Titánium
Vanádium
Króm
Mangán
Vas
Kobalt
Nikkel
Réz
Cink
Ezüst
Platina
Arany
Merkúr
Alumínium
Gallium
Bádog
Lead
Metalloidok
Bór
Szilícium
Germánium
Arzén
Nemfémek
Hidrogén
Szén
Nitrogén
Oxigén
Foszfor
Kén
Fluor
Klór
Jód
Nemesgázok
Hélium
Neon
Argon
Lantanidák és aktinoidák
Uránium
Plutónium
További kémia tantárgyak
| Anyag |
Atom
Molekulák
Izotópok
Szilárd anyagok, folyadékok, gázok
Olvadás és forrás
Kémiai kötés
Kémiai reakciók
Radioaktivitás és sugárzás
Vegyületek elnevezése
Keverékek
Keverékek szétválasztása
Megoldások
Savak és bázisok
Kristályok
Fémek
Sók és szappanok
Víz
Fogalomtár és kifejezések
Kémiai laboratóriumi berendezések
Szerves kémia
Híres vegyészek
Tudomány>> Kémia gyerekeknek>> Periódusos rendszer
