Csillagászat

Vénusz bolygó

A Vénusz bolygó. Forrás: NASA.

• Holdak: 0
• Mass: A Föld 82%-a
• Átmérő: 7520 mérföld (12,104 km)
• Év: 225 földi nap
• Nap: 243 földi nap
• Átlagos hőmérséklet : 880°F (471°C)
• Távolság a Naptól: 2. bolygó a Naptól, 67 millió mérföldre (108 millió km)
• A bolygó típusa: Terrestrial (kemény sziklás felszínnel rendelkezik)

A Vénuszt két szóval lehet a legjobban jellemezni: felhős és forró. A Vénusz teljes felszínét állandóan felhők borítják. Ezek a felhők nagyrészt szén-dioxidból állnak, amely üvegházhatással bír, és egy hatalmas takaróként tartja bent a Nap hőjét. Ennek eredményeként a Vénusz a legforróbb bolygó a Naprendszerünkben. Még a Merkúronál is forróbb, amely sokkal közelebb van a Naphoz.

A Vénusz a Merkúrhoz, a Földhöz és a Marshoz hasonlóan földi bolygó, ami azt jelenti, hogy kemény kőzetfelszíne van. Földrajza némileg hasonlít a Földéhez, hegyekkel, völgyekkel, fennsíkokkal és vulkánokkal, azonban teljesen száraz, és hosszú, olvadt lávafolyamokkal és több ezer vulkánnal rendelkezik. A Vénuszon több mint 100 óriásvulkán található, amelyek egyenként 100 km-es vagy annál nagyobb átmérőjűek.

Balról jobbra: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars.

Forrás: NASA. Hogyan viszonyul a Vénusz a Földhöz?

A Vénusz méretét, tömegét és gravitációját tekintve nagyon hasonlít a Földhöz. Néha a Föld testvérbolygójának is nevezik. Természetesen a Vénusz sűrű légköre és az intenzív hőség miatt a Vénusz sok szempontból nagyon különbözik. A Föld alapvető része, a víz nem található meg a Vénuszon.

Magellan űrszonda a Vénusz felett

Forrás: NASA. Honnan tudunk a Vénuszról?

Mivel a Vénusz távcső nélkül is könnyen látható, nem lehet tudni, ki vette észre először a bolygót. Egyes ókori civilizációk úgy gondolták, hogy két bolygó vagy fényes csillag: egy "hajnali csillag" és egy "esti csillag". Az i. e. 6. században egy görög matematikus, Püthagorasz jegyezte meg, hogy ez ugyanaz a bolygó. Az 1600-as években Galilei volt az, aki rájött, hogy a Vénusz a Nap körül kering.

Az űrkorszak kezdete óta számos szondát és űrhajót küldtek a Vénuszra. Néhány űrhajó le is szállt a Vénuszon, és információkat küldött vissza arról, hogy milyen a Vénusz felszíne a felhők alatt. Az első űrhajó, amely leszállt a felszínre, a Venera 7, egy orosz hajó volt. Később, 1989 és 1994 között a Magellán-szonda radar segítségével részletesen feltérképezte a Vénusz felszínét.

Mivel a Vénusz a Föld pályáján belül van, a Nap fényessége miatt nappal nehezen látható a Földről. Napnyugta után vagy napkelte előtt azonban a Vénusz a legfényesebb objektummá válik az égbolton. A Holdon kívül általában a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton.

A Vénusz bolygó felszíne

Forrás: NASA.

Érdekességek a Vénusz bolygóról

• A Vénusz valójában a többi bolygóhoz képest visszafelé forog. Egyes tudósok úgy vélik, hogy ezt a visszafelé forgást egy nagy aszteroidával vagy üstökössel való óriási becsapódás okozta.
• A bolygó felszínén a légköri nyomás 92-szerese a földinek.
• A Vénusznak van egy egyedülálló lávaképződménye, az úgynevezett "palacsinta" dóm vagy farra, amely egy nagy (akár 20 mérföld átmérőjű és 3000 láb magas) lávapalacsinta.
• A Vénusz a szerelem római istennőjéről kapta a nevét, és ez az egyetlen bolygó, amelyet női lényről neveztek el.
• A nyolc bolygó közül a hatodik legnagyobb.

Töltsön ki egy tíz kérdéses kvízt erről az oldalról.

További csillagászati témák

Naprendszer

Sun

Merkúr

Venus

Föld

Mars

Jupiter

Saturn

Uránusz

Neptunusz

Plútó

Univerzum

Univerzum

Csillagok

Galaxisok

Fekete lyukak

Aszteroidák

Meteorok és üstökösök

Napfoltok és napszél

Konstellációk

Nap- és holdfogyatkozás

Egyéb

Távcsövek

Űrhajósok

Az űrkutatás idővonala

Űrverseny

Nukleáris fúzió

Csillagászati szótár

Tudomány>> Fizika>> Csillagászat