Elemek gyerekeknek

Szén

<---Boron Nitrogén--->

Jelkép: C Atomszám: 6 Atomsúly: 12.011 Besorolás: nem fém Fázis szobahőmérsékleten: szilárd Sűrűség: amorf : 1,8-2,1, gyémánt : 3.515, grafit : 2,267 gramm/cm kockára vágva Olvadáspont (gyémánt): 3550°C, 6442°F Forráspont (gyémánt): 4200°C, 7600°F Szublimációs pont (grafit): 3642°C, 6588°F Felfedező: A szénről már ősidők óta tudnak.

A szén folyamatosan körforgásban van a Föld óceánjaiban, a növényvilágban, az állatvilágban és a légkörben. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni a szén körforgásáról.

Jellemzők és tulajdonságok

A szén a Földön három különböző allotróp formájában található meg, köztük az amorf, a grafit és a gyémánt. Az allotrópok olyan anyagok, amelyek ugyanabból az elemből készülnek, de atomjaik másképp illeszkednek egymáshoz. A szén minden allotrópja más-más fizikai tulajdonságokkal rendelkezik.

Gyémánt allotípusában a szén a legkeményebb ismert anyag a természetben. Emellett a legnagyobb hővezető képességgel rendelkezik minden elem közül. A gyémánt színe átlátszó. A grafit viszont az egyik leglágyabb anyag, színe fekete-szürke. A grafit jó elektromos vezető. Az amorf szén általában fekete, és a szén és a korom leírására használják.

A szén egyik legfontosabb jellemzője, hogy képes hosszú mólláncokat alkotni más szénatomokkal való összekapcsolódás révén. A szénnek van a legmagasabb olvadáspontja is az összes elem közül.

Hol található szén a Földön?

A szén az egész Földön megtalálható. Számos kőzetképződmény, például a mészkő és a márvány egyik fő eleme. Allotróp formái, a gyémánt, a grafit és az amorf szén az egész világon megtalálható.

A szén számos vegyületben is megtalálható, többek között a Föld légkörében lévő szén-dioxidban, valamint az óceánokban és más nagyobb víztestekben oldottan. A szénhidrogének, amelyek számos tüzelőanyagot alkotnak, mint például a szén, a földgáz és a kőolaj, szintén tartalmaznak szenet.

A szén az élet minden formájában megtalálható. 18 százalékát teszi ki az emberi test tömegének.

Hogyan használják ma a szenet?

A szenet valamilyen módon a világ szinte minden iparágában felhasználják. Szén, metángáz és nyersolaj (amelyből benzin készül) formájában üzemanyagként használják. Mindenféle anyagot gyártanak belőle, beleértve a műanyagokat és ötvözeteket, például az acélt (amely szén és vas kombinációja). Még a nyomtatókban és a festészetben használt fekete tinta is ebből készül.

A grafitot gyakran használják akkumulátorok, fékek és kenőanyagok készítéséhez, valamint a ceruzák író (fekete) részének előállításához.

A gyémántokat finom ékszerek készítésére használják, és az összes drágakő közül a legértékesebbnek tartják. A gyémántokat keménységük miatt vágószerszámokban és precíziós műszerekben is használják.

Hogyan fedezték fel?

A szénről, mint anyagról már az ókor óta tudnak az emberek. 1772-ben Antoine Lavoisier francia tudós megállapította, hogy a gyémánt szénből áll.

Honnan kapta a szén a nevét?

A szén nevét a latin "carbo" szóból kapta, amely szenet vagy szenet jelent.

Izotópok

A szénnek két stabil, a természetben előforduló izotópja van, a szén-12 és a szén-13. A szén-12 alkotja a Földön található szén közel 99%-át. 15 ismert szénizotóp van. A szén-14-et a szénalapú anyagok datálására használják a "széndatálás" során.

Érdekes tények a szénről

• A földi életet általában "szénalapú életnek" nevezik.
• A közelmúltban fedezték fel a szén egy negyedik allotípusát, a fullerént.
• Közel 10 millió különböző vegyületet alkot.
• Négy valenciaelektronjának kovalens kötése révén könnyen alkot vegyületeket.
• A szén a negyedik leggyakoribb elem a világegyetemben, és jellemzően a csillagokban is a negyedik leggyakoribb elem.
• A széncsillagok olyan csillagok, amelyek légkörében több szén van, mint oxigén.
• A növények a fotoszintézis folyamatán keresztül nyernek szenet a légkörből.
• A szénláncok alkotják az olyan összetett molekulák alapját, mint a DNS.

További információk az elemekről és a periódusos rendszerről

Elemek

Periódusos rendszer

Lítium

Nátrium

Kálium

Alkáliföldfémek

Berillium

Magnézium

Kalcium

Rádium

Átmeneti fémek

Scandium

Titánium

Vanádium

Króm

Mangán

Vas

Kobalt

Nikkel

Réz

Cink

Ezüst

Platina

Arany

Merkúr

Átmenet utáni fémek

Alumínium

Gallium

Bádog

Lead

Metalloidok

Bór

Szilícium

Germánium

Arzén

Nemfémek

Hidrogén

Szén

Nitrogén

Oxigén

Foszfor

Kén

Halogének

Fluor

Klór

Jód

Nemesgázok

Hélium

Neon

Argon

Lantanidák és aktinoidák

Uránium

Plutónium

További kémia tantárgyak

Atom

Molekulák

Izotópok

Szilárd anyagok, folyadékok, gázok

Olvadás és forrás

Kémiai kötés

Kémiai reakciók

Radioaktivitás és sugárzás

Keverékek és vegyületek

Vegyületek elnevezése

Keverékek

Keverékek szétválasztása

Megoldások

Savak és bázisok

Kristályok

Fémek

Sók és szappanok

Víz

Egyéb

Fogalomtár és kifejezések

Kémiai laboratóriumi berendezések

Szerves kémia

Híres vegyészek

Tudomány>> Kémia gyerekeknek>> Periódusos rendszer