Tartalomjegyzék
Elemek gyerekeknek
Nikkel
<---Kobaltréz---> |
|
A nikkel a periódusos rendszer tizedik oszlopának első eleme, az átmeneti fémek közé sorolható. A nikkel atomjainak 28 elektronja és 28 protonja van, a leggyakoribb izotópban 30 neutron van.
Jellemzők és tulajdonságok
Normál körülmények között a nikkel ezüstös-fehér fém, amely meglehetősen kemény, de képlékeny.
A nikkel egyike azon kevés elemeknek, amelyek szobahőmérsékleten mágnesesek. A nikkel fényesre polírozható, és ellenáll a korróziónak. Emellett jó áram- és hővezető.
Hol található nikkel a Földön?
A nikkel a Föld magjának egyik elsődleges eleme, amely feltehetően főként nikkelből és vasból áll. A földkéregben is megtalálható, ahol körülbelül a huszonkettedik leggyakoribb elem.
Az ipari felhasználásra bányászott nikkel nagy része olyan ércekben található, mint a pentlandit, a garnierit és a limonit. A legnagyobb nikkeltermelők Oroszország, Kanada és Ausztrália.
A nikkel meteoritokban is megtalálható, ahol gyakran vaszal együtt fordul elő. Egy Kanadában található nagy nikkellelőhelyről úgy gondolják, hogy egy több ezer évvel ezelőtt a Földre zuhant óriásmeteoritból származik.
Hogyan használják ma a nikkelt?
A napjainkban bányászott nikkel nagy részét nikkelacélok és ötvözetek előállítására használják. A nikkelacélok, például a rozsdamentes acél, erősek és korrózióállóak. A nikkelt gyakran kombinálják vassal és más fémekkel, hogy erős mágneseket készítsenek belőlük.
A nikkel egyéb felhasználási területei közé tartoznak az akkumulátorok, érmék, gitárhúrok és páncéllemezek. Számos nikkel alapú akkumulátor újratölthető, mint például a NiCad (nikkel-kadmium) akkumulátor és a NiMH (nikkel-fémhidrid) akkumulátor.
Hogyan fedezték fel?
A nikkelt először Axel Cronstedt svéd kémikus izolálta és fedezte fel 1751-ben.
Honnan kapta a nikkel a nevét?
A nikkel nevét a német "kupfernickel" szóból kapta, ami annyit jelent, hogy "ördögi réz". A német bányászok a nikkelt tartalmazó ércet "kupfernickel"-nek nevezték el, mert bár úgy gondolták, hogy az érc rezet tartalmaz, nem tudtak belőle rezet kinyerni. Az ördögre fogták az érccel kapcsolatos problémáikat.
Izotópok
A nikkelnek öt stabil izotópja van, amelyek a természetben is előfordulnak: a nikkel-58, 60, 61, 62 és 64. A nikkel-58 a leggyakoribb izotóp.
Oxidációs állapotok
A nikkel oxidációs állapota -1 és +4 között változik, a leggyakoribb a +2.
Érdekességek a nikkelről
- Az amerikai ötcentes érme, a "nikkel" 75% rézből és 25% nikkelből áll.
- A vas után a második leggyakoribb elem a Föld magjában.
- A nikkel szerepet játszik a növények és egyes mikroorganizmusok sejtjeiben.
- Néha üveghez adják, hogy zöld színt adjanak neki.
- A nitinol nikkel-titán ötvözet képes emlékezni az alakjára: miután megváltoztatta az alakját (meghajlította), melegítés hatására visszanyeri eredeti alakját.
- Az évente felhasznált nikkel mintegy 39%-a újrahasznosításból származik.
- A nikkelhez hasonlóan ferromágneses elemek a vas és a kobalt, amelyek a periódusos rendszerben közel állnak a nikkelhez.
Hallgassa meg ennek az oldalnak a felolvasását:
Az Ön böngészője nem támogatja a hangelemeket.
További információk az elemekről és a periódusos rendszerről
Elemek
Periódusos rendszer
Lásd még: Földtudomány gyerekeknek: Kövek, kőzetkörforgás és kőzetképződésAlkálifémek |
Lítium
Nátrium
Kálium
Alkáliföldfémek
Berillium
Magnézium
Kalcium
Rádium
Átmeneti fémek
Scandium
Titánium
Vanádium
Króm
Lásd még: Rutherford B. Hayes elnök életrajza gyerekeknekMangán
Vas
Kobalt
Nikkel
Réz
Cink
Ezüst
Platina
Arany
Merkúr
Alumínium
Gallium
Bádog
Lead
Metalloidok
Bór
Szilícium
Germánium
Arzén
Nemfémek
Hidrogén
Szén
Nitrogén
Oxigén
Foszfor
Kén
Fluor
Klór
Jód
Nemesgázok
Hélium
Neon
Argon
Lantanidák és aktinoidák
Uránium
Plutónium
További kémia tantárgyak
Anyag |
Atom
Molekulák
Izotópok
Szilárd anyagok, folyadékok, gázok
Olvadás és forrás
Kémiai kötés
Kémiai reakciók
Radioaktivitás és sugárzás
Vegyületek elnevezése
Keverékek
Keverékek szétválasztása
Megoldások
Savak és bázisok
Kristályok
Fémek
Sók és szappanok
Víz
Fogalomtár és kifejezések
Kémiai laboratóriumi berendezések
Szerves kémia
Híres vegyészek
Tudomány>> Kémia gyerekeknek>> Periódusos rendszer