Biomok

Édesvízi

A vízi biomoknak két fő típusa van, a tengeri és az édesvízi biom. Az édesvízi biomot úgy határozzák meg, hogy alacsony sótartalmú, szemben a tengeri biommal, amely az óceánhoz hasonlóan sós vizű. Menj ide, ha többet szeretnél megtudni a tengeri biomról.

Az édesvízi biomok típusai

Az édesvízi biomoknak három fő típusa van: tavak és tavak, patakok és folyók, valamint vizes élőhelyek. Az alábbiakban mindegyikről részletesen beszámolunk.

Tavak és tavak

A tavakat és tavakat gyakran lencsés ökoszisztémáknak nevezik. Ez azt jelenti, hogy állóvizük van, nem mozognak, mint a folyók vagy patakok. Itt megismerkedhetsz a világ nagy tavaival.

A tavakat gyakran négy zónára osztják a biotikus közösségek szerint:

• Litorális zóna - Ez a parthoz legközelebbi terület, ahol a vízinövények nőnek.
• Limnetikus zóna - Ez a tó nyílt felszíni vize, a parttól távolabb.
• Eufótikus zóna - Ez az a terület a vízfelszín alatt, ahol még elegendő napfény éri a fotoszintézishez.
• Benthoszóna - Ez a tó feneke vagy fenékrétege.

A tavak hőmérséklete idővel változhat. A trópusi területeken a tavak relatív hőmérséklete azonos marad, a víz pedig egyre hidegebb lesz, minél mélyebbre megyünk. Az északi tavakban az évszakok miatti hőmérsékletváltozás a tó vizét az alábbiak szerint mozgatja.

Tavi állatok - Az állatok közé tartoznak a planktonok, rákok, csigák, férgek, békák, teknősök, rovarok és halak.

Tavi növények - A növények közé tartoznak a tavirózsák, a vízililiomok, a kacsafű, a cattail, a bokor, a kőtörőfű és a hólyagfű.

Patakok és folyók

A folyókat és patakokat gyakran lótikus ökoszisztémáknak nevezik. Ez azt jelenti, hogy áramló vizük van, ellentétben a tavak és tavak csendes vizével. Ez a bioszféra mérete drámaian változhat a kis csobogó patakoktól a több ezer mérföldes folyókig. Menj ide, hogy megismerd a világ nagy folyóit.

A patakok és folyók ökológiáját befolyásoló legfontosabb tényezők a következők:

• Áramlás - a víz mennyisége és az áramlás erőssége befolyásolja a folyóban élő növény- és állatfajokat.
• Fény - a fénynek azért van hatása, mert a fotoszintézis révén energiát biztosít a növények számára. Az évszakok vagy más tényezők miatt a fény mennyisége hatással van a folyó ökoszisztémájára.
• Hőmérséklet - A folyó által átszelt terület éghajlata hatással van a helyi növény- és állatvilágra.
• Kémia - ez azzal függ össze, hogy a folyó milyen geológián folyik keresztül. Ez befolyásolja, hogy milyen típusú talaj, kőzetek és tápanyagok vannak a folyóban.

Folyami állatok - A folyóban vagy annak környékén élő állatok közé tartoznak a rovarok, csigák, rákok, halak, például lazacok és harcsák, szalamandrák, kígyók, krokodilok, vidrák és hódok.

Folyami növények - A folyók körül növő növények nagyban különböznek attól függően, hogy a folyó hol helyezkedik el a világban. A növények jellemzően a folyó szélén élnek, ahol a víz lassabban mozog. A növények közé tartozik a tapafű, a vízicsillagfüvek, a fűzfák és a folyami nyírfa.

Vizes élőhely

A vizes élőhely a szárazföld és a víz kombinációja. Úgy gondolhatunk rá, mint vízzel telített szárazföldre. A szárazföld az év egy részében nagyrészt víz alatt van, vagy csak bizonyos időszakokban van víz alatt. A vizes élőhely egyik legfontosabb jellemzője, hogy vízi növényeknek ad otthont.

A vizes élőhelyek közé tartoznak a mocsarak, lápok és láprétek, amelyek gyakran nagy vízfelületek, például tavak és folyók közelében találhatók, és a világ minden táján előfordulnak.

Lásd még: Gyerekek matematika: Szorzási tippek és trükkök

A vizes élőhelyek fontos szerepet játszhatnak a természetben. Ha folyók közelében találhatók, a vizes élőhelyek segíthetnek az áradások megelőzésében. Segítenek a víz tisztításában és szűrésében is. Számos növény- és állatfajnak adnak otthont.

Vizes élőhelyek állatai - A vizes élőhelyek állatvilága hatalmas változatosságot mutat. A kétéltűek, madarak és hüllők mind jól érzik magukat a vizes élőhelyeken. A legnagyobb ragadozók az aligátorok és a krokodilok. További állatok közé tartoznak a hódok, a görények, a mosómedvék és a szarvasok.

Vizes élőhelyek növényei - A vizes élőhelyek növényei nőhetnek teljesen a víz alatt vagy a víz tetején lebegve. Más növények többnyire a vízen kívül nőnek, mint a nagy fák. A növények közé tartozik a tejfű, a tavirózsa, a vízililiom, a kacsafű, a cattail, a ciprusfélék és a mangrove.

Lásd még: Ősi Mezopotámia: Asszír Birodalom

Tények az édesvízi bioszféráról

• Az édesvizeket, például tavakat, tavakat és folyókat tanulmányozó tudósokat limnológusoknak nevezik.
• A csapadék mennyisége nagymértékben változik attól függően, hogy hol található egy vizes élőhely. Évente mindössze hét hüvelyk lehet, de akár több mint száz hüvelyk is.
• A mocsarak fák nélküli vizes élőhelyek.
• A mocsarak olyan vizes élőhelyek, ahol fák nőnek és szezonális áradások vannak.
• Az árapály mocsarakat néha mangrove mocsaraknak is nevezik, mivel a mangrove az édesvíz és a sós víz keverékében is képes növekedni.
• A világ legnagyobb tava a Kaszpi-tenger.
• A világ leghosszabb folyója a Nílus.
• A világ legnagyobb vizes élőhelye a dél-amerikai Pantanal.

Tevékenységek

Töltsön ki egy tízkérdéses kvízt erről az oldalról.

További ökoszisztéma és biom témák:

Szárazföldi biomok Sivatag Grasslands Savanna Tundra Trópusi esőerdő Mérsékelt égövi erdő Taiga erdő Vízi biomok Tengeri Édesvízi Korallzátony

Tápanyagciklusok Élelmiszerlánc és táplálékhálózat (Energia körforgás) Szénkörforgás Oxigén ciklus Vízkörforgás Nitrogén ciklus

Vissza a Biomok és ökoszisztémák főoldalra.

Vissza a Gyerekek tudománya Oldal

Vissza a Gyerekek tanulmánya Oldal