Tartalomjegyzék
Az ókori Görögország
Peloponnészoszi háború
Történelem>> ókori Görögország
A peloponnészoszi háborút Athén és Spárta görög városállamok között vívták. Kr. e. 431-től Kr. e. 404-ig tartott. Athén végül vesztesen zárta a háborút, és ezzel véget ért az ókori Görögország aranykora.| Honnan származik a peloponnészoszi név? |
A peloponnészoszi szó a dél-görögországi Peloponnészosz nevű félsziget nevéből származik, amely a nagy görög városállamok közül soknak adott otthont, köztük Spártának, Argosznak, Korinthosznak és Messénének.
Lásd még: Albert Einstein: Zseniális feltaláló és tudósA háború előtt
A perzsa háború után Athén és Spárta harmincéves békében állapodott meg. Nem akartak egymás ellen harcolni, miközben a perzsa háborúból próbáltak kilábalni. Ez idő alatt Athén hatalmas és gazdag lett, és Periklész vezetésével az athéni birodalom egyre nőtt.
Spárta és szövetségesei egyre féltékenyebbek és bizalmatlanabbak lettek Athénnal szemben. Végül Kr. e. 431-ben, amikor Spárta és Athén a Korinthosz városáért folytatott konfliktusban különböző oldalakra került, Spárta hadat üzent Athénnak.
A peloponnészoszi háború térképe
A peloponnészoszi háború szövetségei az amerikai hadseregtől
Kattintson a térképre a nagyobb változat megtekintéséhez
Az első háború
Az első peloponnészoszi háború 10 évig tartott. Ez idő alatt a spártaiak uralták a szárazföldet, az athéniak pedig a tengert. Athén hosszú falakat épített a várostól egészen a tengeri kikötőig, Pireuszig. Ez lehetővé tette számukra, hogy a városon belül maradjanak, és mégis hozzáférhessenek a kereskedelemhez és a hajóikról származó utánpótláshoz.
Bár a spártaiak az első háború során nem törték át Athén falait, a pestis miatt sokan meghaltak a városban, köztük Athén nagy vezére és hadvezére, Periklész is.
Athén hosszú fala
Peloponnészoszi háború az amerikai hadseregtől
Kattintson a képre a nagyobb nézet megtekintéséhez
Lásd még: Állatok: OroszlánhalNicias békéje
Tíz év háború után, i. e. 421-ben Athén és Spárta fegyverszünetet kötött, amelyet az athéni hadsereg hadvezéréről elnevezett Nikiász-békének neveztek el.
Athén megtámadja Szicíliát
Kr. e. 415-ben Athén úgy döntött, hogy segít egyik szövetségesének Szicília szigetén. Nagy erőket küldtek oda, hogy megtámadják Szürakuszai városát. Athén szörnyű vereséget szenvedett a csatában, és Spárta úgy döntött, hogy megtorolja, és ezzel kezdetét vette a második peloponnészoszi háború.
A második háború
A spártaiak szövetségeseket kezdtek gyűjteni Athén meghódítására. Még a perzsák segítségét is igénybe vették, akik pénzt adtak kölcsön nekik egy hadihajóflotta építéséhez. Athén azonban talpra állt, és i. e. 410 és 406 között csaták sorozatát nyerte meg.
Athén legyőzték
Kr. e. 405-ben Lüszandrosz spártai hadvezér csatában legyőzte az athéni flottát. A flotta vereségével Athén városának lakói éhezni kezdtek. Nem volt elég hadseregük, hogy a szárazföldön felvegyék a harcot a spártaiakkal. Kr. e. 404-ben Athén városa megadta magát a spártaiaknak.
Korinthosz és Théba városállamai azt akarták, hogy Athén városát lerombolják, és a lakosságot rabszolgasorba taszítsák. Spárta azonban nem értett egyet. Rávették a várost, hogy rombolja le a falait, de nem voltak hajlandók lerombolni a várost, vagy rabszolgasorba taszítani a lakosságot.
Érdekességek a peloponnészoszi háborúról
- Az Athén és Spárta közötti első nagyobb háborút gyakran nevezik archidamiai háborúnak, Spárta királya, II. Archidamosz után.
- Athén "hosszú falai" egyenként mintegy 4 és fél mérföld hosszúak voltak, a város és a kikötők körüli falak teljes hossza pedig mintegy 22 mérföld volt.
- Miután Spárta legyőzte Athént, megszüntették a demokráciát, és új kormányt állítottak fel, amelyet a "harminc zsarnok" irányított. Ez azonban csak egy évig tartott, mivel a helyi athéniak megdöntötték a zsarnokokat, és visszaállították a demokráciát.
- A görög katonákat hoplitáknak nevezték, akik jellemzően pajzzsal, rövid karddal és lándzsával harcoltak.
- Spárta i. e. 371-ben a leuktrai csatában vereséget szenvedett Théba ellen.
- Töltsön ki egy tízkérdéses kvízt erről az oldalról.
Az Ön böngészője nem támogatja a hangelemeket. További információ az ókori Görögországról:
| Áttekintés |
Az ókori Görögország idővonala
Földrajz
Athén városa
Sparta
Minósziak és mükénéiek
Görög városállamok
Peloponnészoszi háború
Perzsa háborúk
Hanyatlás és bukás
Az ókori Görögország öröksége
Fogalomtár és kifejezések
Művészet és kultúra
Ókori görög művészet
Dráma és színház
Építészet
Olimpiai játékok
Az ókori Görögország kormánya
Görög ábécé
Az ókori görögök mindennapi élete
Tipikus görög város
Élelmiszer
Ruházat
Nők Görögországban
Tudomány és technológia
Katonák és háború
Rabszolgák
Emberek
Nagy Sándor
Archimédesz
Arisztotelész
Periklész
Platón
Szókratész
25 Híres görög emberek
Görög filozófusok
Görög istenek és mitológia
Hercules
Achilles
A görög mitológia szörnyei
A Titánok
Az Iliász
Az Odüsszeia
Az olimpiai istenek
Zeusz
Héra
Poseidon
Apollo
Artemis
Hermes
Athena
Ares
Aphrodité
Hephaestus
Demeter
Hestia
Dionüszosz
Hádész
Idézett művek
Történelem>> ókori Görögország
