Tartalomjegyzék
Elemek gyerekeknek
Króm
 <---Vanádium-mangán---> |
|
A króm a periódusos rendszer hatodik oszlopának első eleme, az átmeneti fémek közé sorolható. A krómatomoknak 24 elektronjuk és 24 protonjuk van, a leggyakoribb izotópnak 28 neutronja van.
Jellemzők és tulajdonságok
Normál körülmények között a króm kemény, kékes árnyalatú ezüstös fém. Ha levegővel érintkezik, a felületen vékony króm-oxid réteg képződik, amely megvédi a fémet a levegővel való további reakciótól. A krómot polírozással fényes, tükörszerű, korrózióálló felületet lehet elérni.
Fém létére a króm meglehetősen aktív, és sok más fémmel, valamint oxigénnel is reakcióba lép. Vízzel nem lép reakcióba.
A króm számos színes vegyületéről ismert. Ezek közé tartozik a króm(III)-oxid (zöld), az ólom-kromát (sárga), a vízmentes króm(III)-klorid (lila) és a króm-trioxid (vörös).
Hol található króm a Földön?
A króm szabad elemként csak ritkán fordul elő a természetben. Leginkább a földkéregben elszórtan található ércekben, ahol körülbelül a huszonnegyedik leggyakoribb elem. A fő érc, amelyet a króm előállítása céljából bányásznak, a kromit.
Hogyan használják ma a krómot?
A krómot gyakran keverik más fémekkel ötvözetek előállításához. Az egyik legfontosabb krómötvözet akkor keletkezik, amikor a krómot acéllal keverik, hogy rozsdamentes acélt készítsenek belőle. A rozsdamentes acél erős és korrózióálló. A krómot nikkel szuperötvözetek előállítására is használják, amelyeket sugárhajtóművekben használnak.
A króm másik népszerű felhasználási területe a fémfelületek fényes ezüst bevonata, amely szintén korrózióvédelmet biztosít.
Mivel a krómvegyületek ilyen sokféle színben léteznek, festékekben pigmentként is használják. Az egyik legnépszerűbb krómból készült szín a sárga. Sok iskolabuszt krómsárgára festenek.
A króm egyéb felhasználási területei közé tartoznak a fakonzerválószerek, a cserzés, az ipari termelésben használt katalizátorok és a mágnesek.
Hogyan fedezték fel?
A krómot Nicolas L. Vauquelin francia kémikus fedezte fel 1797-ben. Később izolálta az elemet, és ő adta neki a nevét.
Honnan kapta a króm a nevét?
A króm a nevét a görög "chroma" szóból kapta, ami színt jelent. Ezt a nevet azért választották, mert az elem nagyon sokféle színű vegyületet képes alkotni.
Izotópok
A krómnak négy stabil izotópja fordul elő a természetben: 50Cr, 52Cr, 53Cr és 54Cr, a természetben található króm többsége 52Cr.
Érdekes tények a krómról
- A rubinok vörös színüket kis mennyiségű krómtól kapják.
- Az ókori kínai Qin-dinasztia króm-oxidot használt a fegyverek bevonására és védelmére.
- A krómitérc mintegy felét jelenleg Dél-Afrikában termelik ki, de nagy termelők még Törökország és India is.
- Egyes krómvegyületek mérgezőnek minősülnek.
További információk az elemekről és a periódusos rendszerről
Elemek
Periódusos rendszer
| Alkálifémek |
Lítium
Nátrium
Kálium
Alkáliföldfémek
Berillium
Magnézium
Kalcium
Rádium
Átmeneti fémek
Scandium
Titánium
Vanádium
Króm
Mangán
Vas
Kobalt
Nikkel
Réz
Cink
Ezüst
Platina
Arany
Lásd még: Történelem: Louisiana PurchaseMerkúr
Alumínium
Gallium
Bádog
Lead
Metalloidok
Bór
Szilícium
Germánium
Arzén
Nemfémek
Hidrogén
Szén
Nitrogén
Oxigén
Foszfor
Kén
Fluor
Klór
Jód
Nemesgázok
Hélium
Neon
Lásd még: Kémia gyerekeknek: Elemek - HidrogénArgon
Lantanidák és aktinoidák
Uránium
Plutónium
További kémia tantárgyak
| Anyag |
Atom
Molekulák
Izotópok
Szilárd anyagok, folyadékok, gázok
Olvadás és forrás
Kémiai kötés
Kémiai reakciók
Radioaktivitás és sugárzás
Vegyületek elnevezése
Keverékek
Keverékek szétválasztása
Megoldások
Savak és bázisok
Kristályok
Fémek
Sók és szappanok
Víz
Fogalomtár és kifejezések
Kémiai laboratóriumi berendezések
Szerves kémia
Híres vegyészek
Tudomány>> Kémia gyerekeknek>> Periódusos rendszer
