Tartalomjegyzék
Elemek gyerekeknek
Jód
 <---Tellurium Xenon---> |
|
Jellemzők és tulajdonságok
A jód standard körülmények között sötétkék-fekete szilárd anyag. A jódkristályok szilárd anyagból közvetlenül szublimálhatnak gázzá. Gázként a jód lila gőz.
Lásd még: Ünnepek gyerekeknek: Függetlenség napja (július 4.)A jód meglehetősen aktív elem, de valamivel kevésbé aktív, mint a periódusos rendszerben fölötte álló többi halogén, a bróm, a klór és a fluor. A jód számos elemmel képes vegyületeket alkotni. Néhány leggyakoribb vegyületét nátriummal és káliummal alkotja.
A tiszta jód veszélyes lehet a bőr égését és a szem károsodását okozhatja.
Hol található a Földön?
Lásd még: Történelem: Az első transzkontinentális vasútA jód meglehetősen ritka, de megtalálható mind a földkéregben, mind az óceánok vizében. Az óceánban a jód koncentrációja magasabb, mint a földkéregben. Egyes óceáni növények, például a tengeri moszatok magas jódkoncentrációval rendelkeznek. A föld alatti sósavakban is megtalálható a kőolaj- és földgázkészletek közelében.
Hogyan használják ma a jódot?
A jódnak számos felhasználási területe van. Használják a higiéniai rendszerekben és fertőtlenítőszerként a baktériumok és kórokozók elpusztítására. Radioaktív formában is használják, hogy az orvosok diagnosztizálni tudják az orvosi problémákat és betegségeket.
Egyéb alkalmazások közé tartozik az állati takarmány, a felhővetés, a festékek és a fényképészet.
A jód szintén létfontosságú elem. Fontos szerepet játszik a pajzsmirigyben, amely szabályozza a szervezet növekedési ütemét. A túl kevés jód miatt az ember növekedési zavara és lassabb kognitív fejlődése (kevésbé intelligens) lehet. Annak érdekében, hogy az emberek elegendő jódhoz jussanak, gyakran adnak hozzá a sóhoz, amit jódozott sónak neveznek.
Hogyan fedezték fel?
A jódot először Bernard Courtois francia kémikus fedezte fel és izolálta 1811-ben. Courtois a tengeri moszatokon végzett kísérletek során bukkant a jódra. Gay-Lussac francia kémikus volt az, aki először nevezte el a jódot új elemként, és javasolta a nevét.
Honnan kapta a jód a nevét?
A jód a nevét a görög "iodes" szóból kapta, amely "ibolyát" jelent.
Izotópok
A jódnak egy stabil izotópja van, amely a természetben is előfordul, a jód-127.
Érdekes tények a jódról
- Sokan a szükséges jódot a tengeri moszatok fogyasztásából biztosítják az étrendjükben.
- Ez a legnehezebb elem, amely nélkülözhetetlen az emberi élethez és egészséghez.
- A jódban gazdag élelmiszerek közé tartozik a hal, a tejtermékek (tej, sajt, joghurt), egyes gyümölcsök és zöldségek, valamint a jódozott só.
- A terhes nőknek több jódra van szükségük, mint az átlagembernek. Ezt táplálékkiegészítőkön keresztül kaphatják meg.
- A túl sok jód káros, és nagyon megbetegítheti az embert. Soha ne szedjen jódot, hacsak az orvos nem utasítja.
További információk az elemekről és a periódusos rendszerről
Elemek
Periódusos rendszer
| Alkálifémek |
Lítium
Nátrium
Kálium
Alkáliföldfémek
Berillium
Magnézium
Kalcium
Rádium
Átmeneti fémek
Scandium
Titánium
Vanádium
Króm
Mangán
Vas
Kobalt
Nikkel
Réz
Cink
Ezüst
Platina
Arany
Merkúr
Alumínium
Gallium
Bádog
Vezető
Metalloidok
Bór
Szilícium
Germánium
Arzén
Nemfémek
Hidrogén
Szén
Nitrogén
Oxigén
Foszfor
Kén
Fluor
Klór
Jód
Nemesgázok
Hélium
Neon
Argon
Lantanidák és aktinoidák
Uránium
Plutónium
További kémia tantárgyak
| Anyag |
Atom
Molekulák
Izotópok
Szilárd anyagok, folyadékok, gázok
Olvadás és forrás
Kémiai kötés
Kémiai reakciók
Radioaktivitás és sugárzás
Vegyületek elnevezése
Keverékek
Keverékek szétválasztása
Megoldások
Savak és bázisok
Kristályok
Fémek
Sók és szappanok
Víz
Fogalomtár és kifejezések
Kémiai laboratóriumi berendezések
Szerves kémia
Híres vegyészek
Tudomány>> Kémia gyerekeknek>> Periódusos rendszer
