Földtudomány gyerekeknek

Cunamik

A cunamik nagy és erős óceáni hullámok, amelyek a partot elérve egyre nagyobb méretűvé válnak, és jelentős károkat okozhatnak, amikor a szárazföld belsejébe rohannak, elárasztva a városokat és lerombolva az otthonokat.

Mi okozhat cunamit?

A cunamikat a víz nagymértékű elmozdulása okozza. Gondoljunk arra, amikor a fürdőkádban ülünk, és előre mozdulunk a kádban. Ez viszonylag nagy hullámot okozhat. Ugyanez történik az óceánban, amikor hirtelen nagy mennyiségű víz mozog. Számos esemény okozhat ilyen mozgást, beleértve a földrengéseket, földcsuszamlásokat, vulkánkitöréseket, gleccserek letörését, és mégmeteoritok.

A legtöbb cunamit földrengések okozzák. Földrengés akkor következik be, amikor a földkéreg egy nagy területe hirtelen elmozdul. Amikor ez a víz alatt történik, nagy rések keletkezhetnek az óceán fenekén. Amikor a víz beáramlik, hogy kitöltse ezt a rést, cunami keletkezik.

Mi történik egy cunami során?

1. Ha a vizet egy földrengés vagy más esemény megmozgatja, nagy hullámok, mint a hullámok, terjednek el attól a ponttól, ahol a víz először megmozdult.
2. Ezek a hullámok gyorsan és nagyon nagy távolságokra képesek mozogni. Egyes cunamikról ismert, hogy több ezer mérföldet tesznek meg az óceánon keresztül, és akár 500 mérföld/órás sebességgel haladnak.
3. Mivel a hullámok az óceán mély részein haladnak keresztül, a hullámok csúcsa általában rövid, mindössze néhány méter magas. Ez megnehezíti a cunami észlelését, mivel a mély óceánban nem feltétlenül láthatóak.
4. Amikor a hullámok a szárazföldhöz és a sekély vízhez közelednek, felhalmozódnak és megnőnek.
5. A partvonalnál megjelenhet a hullámvölgy. Ez a partvonalon visszahúzódást okoz. A víz egy bizonyos távolságra visszahúzódhat. Ez veszélyes lehet, mivel az emberek kísértésbe eshetnek, hogy kisétáljanak a nyílt területre.
6. Amikor a hullám a partra érkezik, általában egy magas vízfalat alkot. A víz a szárazföld belsejébe rohan, néha jó messzire, nagy sebességgel és erővel. A cunami hullám magassága a partvonal domborzati viszonyaitól függ. Egyes cunamikról ismert, hogy elérik a 100 láb magasságot.
7. A hullámok között több perc is eltelhet.

Cunamik bármely nagyobb víztömegben előfordulhatnak. Leggyakoribbak a Csendes-óceánon, ahol sok víz alatti földrengés és vulkán van. A Csendes-óceánon hosszú partvonallal rendelkező országok, mint Japán, Chile és az Egyesült Államok mind ki vannak téve a cunami veszélyének. Cunamik azonban bárhol előfordulhatnak. 2004-ben egy hatalmas földrengés az Indiai-óceánon pusztító erejű szökőárat okozott.cunami, amely több mint 230 000 ember halálát okozta.

Miért veszélyesek a cunamik?

Bár a cunamik a partvonalhoz közeledve lelassulnak, még mindig több mint 50 mérföld/órás sebességgel haladhatnak. Egy ilyen sebességgel haladó hatalmas vízfal jelentős károkat okozhat. Egy nagy cunami több mérföldet utazhat a szárazföld belsejébe, és egész part menti városokat semmisíthet meg.

Figyelmeztetések

Számos part menti területen cunami-riasztó rendszer működik. Ha olyan földrengés következik be, amely cunamit okozhat, az embereket figyelmeztetik, hogy hagyják el a területet, vagy keressenek magaslatokat.

Érdekes tények a cunamikról

• Bár a cunamikat néha szökőárnak is nevezik, semmi közük az óceán árapályához.
• A cunami által keltett hullámok sorozatát hullámvonulatnak nevezzük.
• A cunami első hulláma nem biztos, hogy a legnagyobb. Lehet, hogy még nagyobb és erősebb hullámok következnek.
• A "cunami" szó japánul "kikötőhullámot" jelent.
• A Csendes-óceánon működő figyelmeztető rendszert DART-rendszernek nevezik, ami a Deep-ocean Assessment and Reporting of Tsunamis (mélytengeri cunamik felmérése és jelentése) rövidítése.

Töltsön ki egy tíz kérdéses kvízt erről az oldalról.

Földtudományi tantárgyak

A Föld összetétele

Sziklák

Ásványok

Lemeztektonika

Erózió

Fossziliák

Gleccserek

Talajtan

Hegyek

Topográfia

Vulkánok

Földrengések

A víz körforgása

Geológiai szótár és kifejezések

Tápanyagciklusok

Élelmiszerlánc és táplálékhálózat

Szénkörforgás

Oxigén ciklus

Vízkörforgás

Nitrogén ciklus

Atmoszféra és időjárás

Atmoszféra

Éghajlat

Időjárás

Szél

Felhők

Veszélyes időjárás

Hurrikánok

Tornádók

Időjárás-előrejelzés

Évszakok

Időjárási szótár és kifejezések

Világbiomok

Biomok és ökoszisztémák

Sivatag

Grasslands

Savanna

Tundra

Trópusi esőerdő

Mérsékelt égövi erdő

Taiga erdő

Tengeri

Édesvízi

Korallzátony

Környezetvédelmi kérdések

Környezetvédelem

Földszennyezés

Légszennyezés

Vízszennyezés

Ózonréteg

Újrahasznosítás

Globális felmelegedés

Megújuló energiaforrások

Megújuló energia

Biomassza energia

Geotermikus energia

Vízenergia

Napenergia

Hullám- és árapály-energia

Szélenergia

Egyéb

Óceáni hullámok és áramlatok

Óceáni árapály

Cunamik

Jégkorszak

Erdőtüzek

A Hold fázisai

Tudomány>> Földtudomány a gyerekeknek