Fizika gyerekeknek

Hőmérséklet

A hőmérséklet nehezen meghatározható tulajdonság. A mindennapi életben a hőmérséklet szót egy tárgy forróságának vagy hidegségének leírására használjuk. A fizikában a hőmérséklet az anyagban mozgó részecskék átlagos mozgási energiája.

Hogyan mérik a hőmérsékletet?

A hőmérsékletet hőmérővel mérjük. A hőmérséklet mérésére különböző skálák és szabványok léteznek, többek között a Celsius, a Fahrenheit és a Kelvin. Ezeket az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk.

Hogyan működik a hőmérő?

A hőmérők kihasználják a hőtágulásnak nevezett tudományos tulajdonságot. A legtöbb anyag tágul és nagyobb térfogatot vesz fel, ahogy melegszik. A folyékony hőmérők valamilyen anyagot tartalmaznak (régebben higanyt, ma általában alkoholt), amelyet egy kis üvegcsőbe zárnak.

Ahogy a hőmérséklet emelkedik, a folyadék kitágul és a cső nagyobb részét tölti ki. Amikor a hőmérséklet csökken, a folyadék összehúzódik és a cső kisebb részét tölti ki. A hőmérsékletet a cső oldalán kalibrált vonalakkal lehet leolvasni.

Hőmérséklet skálák

Ma három fő hőmérsékleti skálát használnak: Celsius, Fahrenheit és Kelvin.

• Celsius - A világon a legelterjedtebb hőmérsékleti skála a Celsius. A Celsius a "fok" mértékegységet használja, rövidítése pedig °C. A skála a víz fagyáspontját 0 °C-ra, forráspontját pedig 100 °C-ra teszi.
• Fahrenheit - Az Egyesült Államokban leginkább elterjedt hőmérsékleti skála a Fahrenheit-skála. A Fahrenheit a víz fagyáspontját 32 °F-nél, a forráspontját pedig 212 °F-nél határozza meg.
• Kelvin - A tudósok által leginkább használt szabványos hőmérsékleti egység a Kelvin. A Kelvin nem használja a ° jelet, mint a másik két skála. A hőmérséklet Kelvinben való megadásakor csak a K betűt használjuk. A Kelvin skála 0 pontjaként az abszolút nullát használja. Ugyanazok a lépések vannak benne, mint a Celsiusban, azaz a víz fagyási és forráspontja között 100 lépés van.

Celsius és Fahrenheit

°C = (°F - 32)/1,8

°F = 1,8 * °C + 32°

Celsius és Kelvin

K = °C + 273,15

°C = K - 273,15°

Abszolút nulla

Az abszolút nulla a lehető leghidegebb hőmérséklet, amelyet bármely anyag elérhet. 0 Kelvin vagy -273,15 °C (-459,67 °F).

A hőmérséklet és az anyag állapota

A hőmérséklet hatással van az anyag állapotára. Minden anyag különböző fázisokon megy keresztül a hőmérséklet növekedésével, beleértve a szilárd, folyékony és gáz halmazállapotot. Erre példa a víz, amely a hőmérséklet növekedésével jégből (szilárd) vízből (folyékony) gőzzé (gáz) válik. Az anyag fázisai oldalunkon többet megtudhatsz erről a témáról.

Érdekes tények a hőmérsékletről

• A hőmérséklet független a tárgy méretétől vagy mennyiségétől. Ezt intenzív tulajdonságnak nevezzük.
• A Fahrenheit-skála Daniel Fahrenheit holland fizikusról kapta a nevét.
• A hőmérséklet egy másik mennyiség, mint az anyagban lévő hőenergia teljes mennyisége, amely a tárgy méretétől függ.
• Celsius a svéd csillagászról, Anders Celsiusról kapta a nevét. A Celsius eredetileg "centigrade" néven volt ismert.
• Ahogy az anyagok megközelítik az abszolút nullpontot, olyan érdekes tulajdonságokat érhetnek el, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.

Töltsön ki egy tízkérdéses kvízt erről az oldalról.

További fizika tantárgyak a mozgásról, munkáról és energiáról

Sebhelyek és vektorok

Vektor matematika

Tömeg és súly

Erő

Sebesség és sebesség

Gyorsítás

Gravitáció

Súrlódás

A mozgás törvényei

Egyszerű gépek

A mozgás fogalmainak glosszáriuma

Munka és energia

Energia

Kinetikus energia

Potenciális energia

Munka

Teljesítmény

Lendület és ütközések

Nyomás

Hő

Hőmérséklet

Tudomány>> Fizika gyerekeknek