Tartalomjegyzék
Elemek gyerekeknek
Platina
 <---Iridium Gold---> |
|
A platina a periódusos rendszer tizedik oszlopának harmadik eleme. Az átmeneti fémek közé sorolják. A platina atomjainak 78 elektronja és 78 protonja van, a leggyakoribb izotópban 117 neutron található. Az ezüsttel és az arannyal együtt nemesfémnek számít.
Jellemzők és tulajdonságok
Normál körülmények között a platina fényes, ezüstös fém. Nagyon képlékeny, ami azt jelenti, hogy könnyen dróttá nyújtható. Formálható is, ami azt jelenti, hogy vékony lemezzé verhető.
A platina ellenáll a korróziónak, amikor levegővel érintkezik. Emellett nagyon sűrű (az egyik legnagyobb sűrűségű elem) és magas olvadáspontja van.
A platina meglehetősen inaktív, de forró lúgokban és királyi vízben feloldódik.
Hol található a Földön?
A platina ritka fém, és nehéz megtalálni, ezért is olyan értékes fém. A platina tiszta formában is megtalálható, de leggyakrabban más, a platinacsoportba tartozó fémekkel együtt. A platina nagy részét Dél-Afrikában bányásszák, a második helyen Oroszország áll.
Hogyan használják ma a platinát?
Mivel nemesfém, a platinát gyakran használják fizetőeszközként és befektetésként, valamint érmékben és ékszerek, például gyűrűk, fülbevalók és órák készítéséhez.
Annak ellenére, hogy az ékszerek kedvelt fémje, a platinát leggyakrabban katalizátorként használják kémiai reakciókban. Katalizátorként használják az autó- és a kőolajiparban.
A platina egyéb felhasználási területei közé tartoznak a speciális fémek ötvözetei, a szupererős mágnesek, az orvosi műszerek és a fogászati munkák.
Hogyan fedezték fel?
A platinát először a spanyolok érkezése előtt Dél-Amerikában élő népek találták meg. Ők állítottak elő platina és arany ötvözetet, amelyet műalkotásaikhoz és ékszereikhez használtak.
Lásd még: Középkor gyerekeknek: Művészet és irodalomAz első tudós, aki a platinát tiszta elem formájában izolálta, William Hyde Wollaston angol kémikus volt 1803-ban.
Honnan kapta a platina a nevét?
A platina nevét a spanyol "platina" szóból kapta, ami "ezüstöt" jelent.
Izotópok
A természetben hat izotóp fordul elő, ezek közül a legnagyobb mennyiségben a platina-195.
Érdekes tények a platináról
- William Hyde Wollaston felfedezte a palládium és a ródium elemeket is.
- A tiszta fémek közül ez a leginkább képlékeny, csak az arany képlékenyebb.
- A fémek azon csoportját, amelynek a platina a periódusos rendszerben része, néha platinacsoportnak nevezik.
- Formálhatósága lehetővé teszi, hogy akár 100 atomnyi vastagságú lemezzé is zúzzák.
- A "platina" szót gyakran a gazdagsággal és az értékkel hozzák összefüggésbe. Néha a "platina" elnevezésű díjakat az "aranynál" magasabb értékűnek tekintik.
További információk az elemekről és a periódusos rendszerről
Elemek
Lásd még: Gyerekek történelme: Híres amerikai őslakosokPeriódusos rendszer
| Alkálifémek |
Lítium
Nátrium
Kálium
Alkáliföldfémek
Berillium
Magnézium
Kalcium
Rádium
Átmeneti fémek
Scandium
Titánium
Vanádium
Króm
Mangán
Vas
Kobalt
Nikkel
Réz
Cink
Ezüst
Platina
Arany
Merkúr
Alumínium
Gallium
Bádog
Vezető
Metalloidok
Bór
Szilícium
Germánium
Arzén
Nemfémek
Hidrogén
Szén
Nitrogén
Oxigén
Foszfor
Kén
Fluor
Klór
Jód
Nemesgázok
Hélium
Neon
Argon
Lantanidák és aktinoidák
Uránium
Plutónium
További kémia tantárgyak
| Anyag |
Atom
Molekulák
Izotópok
Szilárd anyagok, folyadékok, gázok
Olvadás és forrás
Kémiai kötés
Kémiai reakciók
Radioaktivitás és sugárzás
Vegyületek elnevezése
Keverékek
Keverékek szétválasztása
Megoldások
Savak és bázisok
Kristályok
Fémek
Sók és szappanok
Víz
Fogalomtár és kifejezések
Kémiai laboratóriumi berendezések
Szerves kémia
Híres vegyészek
Tudomány>> Kémia gyerekeknek>> Periódusos rendszer
