Tartalomjegyzék
Életrajzok gyerekeknek
Antoine Lavoisier
Vissza az Életrajzok oldalra- Foglalkozás: Vegyész
- Született: 1743. augusztus 26. Párizs, Franciaország
- Meghalt: 1794. május 8. Párizs, Franciaország
- A legismertebb: A modern kémia megalapítója
Antoine Lavoisier Ismeretlen által Korai élet
Antoine Lavoisier 1743. augusztus 26-án született Párizsban, Franciaországban. Arisztokrata és gazdag családban nőtt fel. Apja ügyvéd volt, édesanyja pedig meghalt, amikor Lavoisier még csak ötéves volt.
Antoine a főiskolán fedezte fel a tudományok iránti szeretetét. Eredetileg azonban apja nyomdokaiba akart lépni, és jogi diplomát szerzett volna.
Karrier
Lavoisier soha nem praktizált ügyvédként, mert a tudományt sokkal érdekesebbnek találta. Édesanyja halálakor sok pénzt örökölt, így nemesemberként élhetett, és különböző érdeklődési köröknek élhetett. Lavoisier különböző kormányzati pozíciókban dolgozott, 1764-ben pedig beválasztották a Királyi Tudományos Akadémiába.
1775-ben Lavoisier Párizsban felállított egy laboratóriumot, ahol kísérleteket végezhetett. Laboratóriuma a tudósok gyűjtőhelyévé vált. Ebben a laboratóriumban Lavoisier számos fontos felfedezését tette a kémia területén. Lavoisier fontosnak tartotta, hogy a tudományban kísérleteket, pontos méréseket és tényeket használjanak.
Lásd még: Ünnepek gyerekeknek: Boxing DayA tömegmegmaradás törvénye
Lavoisier korának egyik legfontosabb tudományos elmélete a flogiszton-elmélet volt. Ez az elmélet azt állította, hogy a tűz, vagyis az égés egy flogiszton nevű elemből áll. A tudósok úgy gondolták, hogy amikor a dolgok égnek, flogisztont bocsátanak ki a levegőbe.
Lavoisier megcáfolta a flogiszton elméletet. Kimutatta, hogy létezik egy oxigén nevű elem, amely fontos szerepet játszik az égésben. Azt is kimutatta, hogy a reakcióban a termékek tömege megegyezik a reakcióban részt vevő anyagok tömegével. Más szóval, a kémiai reakcióban nem veszik el tömeg. Ez a tömegmegmaradás törvénye néven vált ismertté, és a modern kor egyik legfontosabb és legalapvetőbb törvénye.kémia és fizika.
Az elemek és a kémiai nómenklatúra
Lavoisier sok időt töltött az elemek elkülönítésével és a kémiai vegyületek felbontásával. Ő találta ki a több elemből álló kémiai vegyületek elnevezésének rendszerét. Rendszerének nagy része ma is használatos. Ő nevezte el a hidrogén elemet is.
A víz egy vegyület
Kísérletei során Lavoisier felfedezte, hogy a víz hidrogénből és oxigénből álló vegyület. Az ő felfedezése előtt a tudósok a történelem során mindvégig úgy gondolták, hogy a víz egy elem.
Az első kémia tankönyv
1789-ben Lavoisier megírta a A kémia elemi értekezése Ez volt az első kémiai tankönyv, amely tartalmazta az elemek listáját, a kémia legújabb elméleteit és törvényeit (beleértve a tömegmegmaradást), és cáfolta a flogiszton létezését.
Halál
A francia forradalom 1789-ben kezdődött. Lavoisier megpróbált elhatárolódni a forradalomtól, de mivel adóbehajtóként dolgozott a kormánynak, árulónak bélyegezték. 1794. május 8-án guillotine-on kivégezték. Másfél évvel a halála után a kormány azt mondta, hogy hamisan vádolták meg.
Érdekességek Antoine Lavoisier-ről
- Felesége, Marie fontos szerepet játszott kutatásaiban, segített neki angol dokumentumokat franciára fordítani, hogy tanulmányozhassa őket, és illusztrációkat rajzolt tudományos munkáihoz.
- Lavoisier kísérleteket végzett a légzéssel, és kimutatta, hogy oxigént lélegzünk be és szén-dioxidot lélegzünk ki.
- Sok éven át a francia lőporbizottság biztosaként dolgozott.
- A tankönyvében az egyik elem a "fény" volt.
- Kimutatta, hogy a kén nem vegyület, hanem elem.
Töltsön ki egy tízkérdéses kvízt erről az oldalról.
Az Ön böngészője nem támogatja a hangelemeket.
Vissza az Életrajzok>> Feltalálók és tudósok
Más feltalálók és tudósok:
Alexander Graham Bell |
Rachel Carson
George Washington Carver
Francis Crick és James Watson
Marie Curie
Leonardo da Vinci
Thomas Edison
Albert Einstein
Henry Ford
Ben Franklin
Galileo
Jane Goodall
Johannes Gutenberg
Stephen Hawking
Antoine Lavoisier
James Naismith
Isaac Newton
Louis Pasteur
A Wright testvérek
Idézett művek
Lásd még: Labdarúgás: Futóhátvéd