Az ókori Egyiptom

Idővonal

Az ókori Egyiptom a világ egyik legrégebbi és leghosszabb ideig tartó civilizációja volt. Afrika északkeleti részén, a Nílus mentén feküdt, és több mint háromezer évig tartott. A történészek általában kétféleképpen vázolják fel az ókori Egyiptom történetét:

1. Dinasztiák: Az első az Egyiptomot uraló különböző dinasztiák segítségével. Ezek azok a családok, amelyek hatalommal rendelkeztek, és a fáraó vezetését egyik családtagról a másikra adták át. A görögök által létrehozott Ptolemaiosz-dinasztiát is beleszámítva több mint 30 dinasztia uralkodott az ókori Egyiptomban. Ez elsőre soknak tűnik, de ne feledjük, hogy ez 3000 év alatt történt.

2. Királyságok és korszakok: Három elsődleges királyság is létezik, amelyet a történészek az ókori Egyiptom időszakainak meghatározására használnak. Minden királyság után egy "köztes" időszak következik. A három királyság a Régi, a Középső és az Új királyság volt.

Az alábbiakban röviden vázoljuk az ókori egyiptomi civilizáció idővonalát, bemutatva a királyságokat, korszakokat és dinasztiákat:

Korai dinasztikus időszak (Kr. e. 2950 -2575) - I-III. dinasztiák

Megkezdődik az ókori egyiptomi civilizáció. Egyiptom első fáraója, Menész egyesítette Egyiptom felső és alsó részét egyetlen civilizációvá. A fővárost a két ország középpontjába helyezte, a Memphisz nevű városba. Ez idő alatt az egyiptomiak kifejlesztették a hieroglif írást, amely fontos volt a feljegyzések készítéséhez és a kormányzat irányításához.

A dinasztikus korszak vége felé és az Óbirodalom kezdetéhez közeledve Dzsószer fáraó és a híres egyiptomi építész, Imhotep építi az első piramist.

Óbirodalom (i. e. 2575-2150) - IV-VIII. dinasztiák

Megkezdődik a negyedik dinasztia, és megépülnek a gízai nagy piramisok és a Szfinx. Ezt a kort gyakran a piramisok korának nevezik. A negyedik dinasztia a béke időszaka, és egyben az az időszak, amikor Re napisten kiemelt szerepet kapott az egyiptomi vallásban.

Khafre piramisa és a Nagy Szfinx

Fotó: Than217

Az Óbirodalom a végéhez közeledik, mivel a 7. és 8. dinasztia gyenge, és a kormányzat kezd összeomlani. Az Óbirodalom vége a szegénység és az éhínség időszaka.

Első köztes időszak (2150-1975 BC) IX-XI. dinasztiák

Egyiptom ismét két országra szakad, véget ér az Óbirodalom, és megkezdődik az első köztes korszak.

Középső Királyság (i. e. 1975-1640) XI-XIV. dinasztiák

II. Mentuhotep fáraó egyesíti Egyiptom két részét egyetlen uralom alatt, ami a Középső Birodalom kezdetét jelzi. A királyi sírokat északra, Memphisz városának közelébe költöztetik. Az egyiptomiak elkezdik használni az öntözést, hogy a Nílusból vizet juttassanak a terményekhez.

Második köztes időszak (Kr. e. 1640-1520) XV-XVII. dinasztiák

A Középső Királyság véget ér, és megkezdődik a Második Középső Korszak. A Középső Királyság végén és ebben az időszakban a dinasztiák némelyike csak rövid ideig áll fenn. Ebben az időszakban vezetik be a lovat és a szekeret.

Újbirodalom (i. e. 1520-1075) XVIII-XX. dinasztiák

Az Újbirodalom az ókori egyiptomi civilizáció legnagyobb virágzásának időszaka. Ebben az időszakban a fáraók a legtöbb földet hódítják meg, és az Egyiptomi Birodalom eléri csúcspontját.

KR. E. 1520 . - Amhose I újraegyesíti az országot, és megkezdődik az Új Királyság.

KR. E. 1506. - I. Tuthmózisz fáraó lesz. Ő az első, akit a Királyok Völgyében temetnek el. 500 éven át ez lesz az egyiptomi uralkodók fő temetkezési helye.

I. E. 1479. - Hatsepszut fáraó lesz. Ő az egyik legsikeresebb női fáraó, és 22 évig uralkodik.

I.E. 1386. - III Amenhotep fáraó lesz. Uralkodása alatt az egyiptomi civilizáció virágzás, hatalom és művészet terén eléri csúcspontját. Megépíti a luxori templomot.

Luxori templom. Fotó: Spitfire ch

KR. E. 1352. - Akhenaten megváltoztatta az egyiptomi vallást, hogy egyetlen istent imádjon. Ez nagy változást jelentett. Ez azonban csak az ő uralkodásáig tartott, mivel fia, Tutanhamon visszaváltoztatta a vallást a régi módon.

KR. E. 1279. - II. Ramszesz fáraó lesz. 67 évig uralkodik, és számos műemléket épít.

Harmadik köztes időszak (Kr. e. 1075 - 653) XXI-XXIV. dinasztia

Az Új Királyság véget ér, amikor Egyiptom kettészakad. Megkezdődik a harmadik köztes időszak. Egyiptom egyre gyengül, és végül az időszak vége felé az Asszír Birodalom meghódítja.

Késői időszak (Kr. e. 653 - 332) XXV-XXX. dinasztiák

A késői időszak akkor kezdődik, amikor az asszírok elhagyják Egyiptomot, és a helyiek visszaszerzik az irányítást az asszírok által hátrahagyott vazallusoktól.

I. E. 525. - A perzsák meghódítják Egyiptomot, és több mint 100 évig uralkodnak.

KR. E. 332. - Nagy Sándor és a görögök meghódítják Egyiptomot. Megalapítja a nagy Alexandria városát.

Ptolemaiosz dinasztia

KR. E. 305. - I. Ptolemaiosz fáraó lesz, és megkezdődik a ptolemaiosz korszak. Alexandria lesz az új főváros.

KR. E. 30. - Meghal az utolsó fáraó, VII. Kleopátra.

Tevékenységek

• Töltsön ki egy tíz kérdéses kvízt erről az oldalról.

Az Ön böngészője nem támogatja a hangelemeket.

További információk az ókori Egyiptom civilizációjáról:

Az ókori Egyiptom idővonala

Régi Királyság

Középső Királyság

Új Királyság

Késői időszak

Görög és római uralom

Műemlékek és földrajz

Földrajz és a Nílus folyó

Az ókori Egyiptom városai

A Királyok Völgye

Egyiptomi piramisok

A gízai nagy piramis

A Nagy Szfinx

Tutanhamon király sírja

Híres templomok

Kultúra

Egyiptomi ételek, munkahelyek, mindennapi élet

Ókori egyiptomi művészet

Ruházat

Szórakozás és játékok

Egyiptomi istenek és istennők

Templomok és papok

Egyiptomi múmiák

A halottak könyve

Ókori egyiptomi kormányzat

Női szerepek

Hieroglifák

Hieroglifák Példák

Emberek

Fáraók

Akhenaten

Amenhotep III

VII. Kleopátra

Hatsepszut

II. Ramszesz

Thutmose III

Tutanhamon

Egyéb

Találmányok és technológia

Csónakok és szállítás

Egyiptomi hadsereg és katonák

Fogalomtár és kifejezések

Idézett művek

Történelem>> ókori Egyiptom