Tartalomjegyzék
USA történelme
Az Öböl-háború
Történelem>> USA történelme 1900-tól napjainkigAbrams tank a sivatagban
Forrás: U.S. Defense Imagery Az Öbölháborút Irak és egy olyan koalíció között vívták, amelynek tagjai között volt Kuvait, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Szaúd-Arábia és mások. 1990. augusztus 2-án kezdődött, amikor Irak lerohanta Kuvaitot, és az 1991. február 28-án kihirdetett tűzszünettel ért véget.
A háborúhoz vezető út
Irak 1980-tól 1988-ig háborúban állt Iránnal. A háború alatt Irak egy erős hadsereget épített ki, amely több mint 5000 harckocsit és 1500 000 katonát számlált. A hadsereg kiépítése költséges volt, és Iraknak adósságai voltak Kuvait és Szaúd-Arábia felé.
Irak vezetője egy Szaddám Huszein nevű diktátor volt. 1990 májusában Szaddám elkezdte Kuvaitot hibáztatni országa gazdasági gondjaiért. Azt mondta, hogy túl sok olajat termelnek, és ezzel lenyomják az árakat. Azzal is vádolta Kuvaitot, hogy a határ közelében olajat lop Irakból.
Irak lerohanja Kuvaitot
1990. augusztus 2-án Irak megszállta Kuvaitot. Egy nagy iraki haderő átlépte a határt, és Kuvait fővárosa, Kuvaitváros felé vette az irányt. Kuvaitnak meglehetősen kis hadserege volt, amely nem volt ellenfele az iraki erőknek. 12 órán belül Irak ellenőrzése alá vonta Kuvait nagy részét.
Miért szállta meg Irak Kuvaitot?
Számos oka volt annak, hogy Irak megszállta Kuvaitot. Az elsődleges ok a pénz és a hatalom volt. Kuvait nagyon gazdag ország volt, sok olajjal. Kuvait elfoglalása segíthetett volna Irak pénzproblémáinak megoldásában, és az olaj feletti ellenőrzés Szaddám Huszeint nagyon hatalmassá tette volna. Ezenkívül Kuvaitnak voltak tengeri kikötői, amelyeket Irak akart, és Irak azt állította, hogy Kuvait földje történelmileg Irak része volt.
Sivatagi Vihar hadművelet
Az ENSZ több hónapon keresztül próbált tárgyalni Irakkal, hogy hagyják el Kuvaitot, de Szaddám nem hallgatott rá. Január 17-én több nemzet hadserege megtámadta Irakot Kuvait felszabadítása érdekében. A támadás a "Sivatagi Vihar hadművelet" fedőnevet kapta.
Kuvait felszabadul
A kezdeti támadás légi háború volt, ahol a harci gépek Bagdadot (Irak fővárosát) és katonai célpontokat bombáztak Kuvaitban és Irakban. Ez több napig tartott. Az iraki hadsereg válaszul felrobbantotta a kuvaiti olajkutakat és több millió gallon olajat öntöttek a Perzsa-öbölbe. SCUD rakétákat lőttek ki Izrael országára is.
Lásd még: Amerikai őslakosok gyerekeknek: Inuit népekFebruár 24-én szárazföldi erők szállták meg Irakot és Kuvaitot. Néhány napon belül Kuvait nagy részét felszabadították. Február 26-án Szaddám Huszein elrendelte csapatai kivonulását Kuvaitból.
Tűzszünet
Néhány nappal később, 1991. február 28-án a háború véget ért, amikor George H. W. Bush elnök tűzszünetet hirdetett.
Utóhatás
A tűzszünet feltételei között szerepeltek az ENSZ rendszeres ellenőrzései, valamint a Dél-Irak feletti repüléstilalmi zóna. A következő években azonban Irak nem mindig tartotta be a feltételeket. Végül nem volt hajlandó beengedni az ENSZ fegyverellenőröket. 2002-ben George W. Bush elnök követelte, hogy Irak engedje be az ellenőröket az országba. Amikor ezt megtagadták, újabb háborút indítottak.az iraki háború kezdete.
Érdekes tények az Öböl-háborúról
- Ez volt az első háború, amelyet a televízió nagymértékben közvetített. A hírmédia élőben mutatta a frontvonalakat és a bombázásokat a televízióban.
- A háború során 148 amerikai katona esett el harc közben. Több mint 20 000 iraki katona halt meg.
- A koalíciós erők vezetője az amerikai hadsereg tábornoka, ifjabb Norman Schwarzkopf volt, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke pedig Colin Powell.
- A háború alatti brit katonai műveleteket "Granby hadművelet" fedőnéven hajtották végre.
- A háború az Egyesült Államoknak mintegy 61 milliárd dollárjába került, más országok (Kuvait, Szaúd-Arábia, Németország és Japán) mintegy 52 milliárd dollárral járultak hozzá az amerikai költségek kifizetéséhez.
- Visszavonulásuk során az iraki erők Kuvait-szerte felgyújtották az olajkutakat. A háború befejezése után még hónapokig hatalmas tüzek égtek.
- Töltsön ki egy tíz kérdéses kvízt erről az oldalról.
Az Ön böngészője nem támogatja a hangelemeket.
Idézett művek
Történelem>> USA történelme 1900-tól napjainkig